Velencei-tó

Velencei-tó

Fontos, általános információk a tóról:

A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike.
Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is.

A Velencei-tó ásványi anyagokban (nátrium és magnézium) gazdag, kiváló vize a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas.

forrás: www.wikipedia.org

A tavon már van, itt is kiépített viharjelző rendszert, amit már a Balatonon is megszokhattunk. Van első fokú viharjelzés (két másodpercenként egy villanás), és másod fokú viharjelzés (másodpercenként egy villanás). Első fokot rendszerint elég gyakran kirakják, ha már van állandó szél. Ez azzal jár, hogy ilyenkor már csak mentőmellényben szabad evezni, és a parttól nem távolodhatunk el 500 méternél messzebb. De azért felvetődik a kérdés, hogy melyik és milyen parttól nézve 500 méter, mert van a tó több pontján is sziget fákkal benőve.
Másod fokban viszont már nem szabad vízen tartózkodni. Ha éppen úgy jön a vihar, hogy messze vagyunk a céltól, amit kitűztünk, akkor akár a nádasok között is átvészelhetjük a vihart. A sűrű nádas remekül fogja a szelet.
Vannak vízirendőrök is, másodfokban pillanatok alatt előkerülnek. Tapasztalataim szerint 2 esetleg 3 motoros hajóval rendelkeznek, amikkel általában lehorgonyoznak nagyobb, jól belátható területeken és onnan lesik az áldozataikat: egy-egy eltévedt horgászt vagy vizi biciklist vagy kajakost. Ha ilyet meglátnak, egyből lecsapnak rá, amiből könnyen lehet négy számjegyű bírság. Érdemes ilyenkor a nádasokban elbújni, oda nem jönnek be 🙂


Velencei-tó

Uticél:

Ezen túrám célja az volt, hogy jobban, részletesebben is megismerjem ezt a tavat. Gyermekkoromban rengeteget nyaraltunk ennél a tónál, de akkor mindig csak a part menti strandokat és büféket sikerült felfedeznem. Úgy gondoltam, ideje most már a tó többi, rejtett zugait is megismerni, így hát visszatértem a gyermekkori emlékekkel együtt.

Vízre szállás:

Vízre szálló helynek mi mást is választhattam volna, mint a régről már jól ismert gárdonyi szabad strandot, ahol a legtöbbet nyaraltam gyermekkoromban.
Azóta kicsit megváltozott a partszakasz, de mind pozitív irányba. Rendezettebb lett a partszakasz. Van már itt hatalmas homokozó a legkisebbeknek, és murvás, homokos partszakasz a könnyed vízbe jutáshoz a legnagyobbaknak. Itt végre nem kell küzdeni a szokásos lépcsőkkel.

Vízre szálló hely koordinátái:
szélesség: 47° 12′ 27.26″É
hosszúság: 18° 37′ 15.50″K
Cím: 2483 Gárdony, Holdfény sétány 16.

Autóval könnyedén lehet parkolni. Főszezonban ez a parkoló sajnos fizetős, de a mellékutcák viszont nem. A parkolótól egy keskeny ösvény vezet le a partra (pirossal jelzett rész). Jobb kézre a gárdonyi fizetős strand homokos strandröplabda pályái vannak, bal kézre pedig a gyermekkoromból már jól ismert üdülő épület és annak aszfaltozott teniszpályája. Zöld nyíllal van jelölve a murvás vízre szálló lehetőség.

homokos vízre szálló hely
(fotó: Emdzsí)

Útvonal:

Útvonalként az Észak-keleti irányt tűztem ki indulási céllal, hogy ebben az irányban fogom bejárni a tavat, mivel az időjárási előrejelzések azt jósolták, hogy délutánra feltámadhat a nyugati szél és akkor már talán hátszélben szörfözhetek egy kicsit hazáig.
A képen a rózsaszínnel jelölt vonal a bejárt útvonal. Jól látható a képen, hogy a tó nyugati, majdnem egyharmad része szinte összefüggő nádasokból áll. Az útvonalam legnyugatibb része már hivatalosan tájvédelmi terület is, amit a vízen is jeleznek táblával. Ide már nem annyira illendő becsalinkázni, mivel megzavarhatjuk a tó élővilágát. A tó északi részén van egy kiépített kajakpálya, amit hétvégenként rendszeresen használnak is versenyekre, így ide ebben az időben kellő figyelemmel tévedjünk csak be, nehogy aztán egy óvatlan pillanatban valami nemzetközi K1 1000 méteres döntőjében találjuk magunkat. A képen látható bejárt útvonal megközelítőleg 21km-es táv.


bejárt útvonal

Elindulásunk után nem sokkal találkozhatunk egy mesterséges szigettel, aminek az oldalában rendszeresen gubbasztanak a horgászok, így itt érdemesebb távolabb menni a parttól, ha nem akarjuk, hogy a felmenőinket emlegessék. A félsziget másik oldalán található egy nudista partszakasz is. Itt található egy hullámtörő fal is a vízben. Egykor talán valamilyen kikötő lehetett mögötte, de ez csak tipp.


mesterséges sziget és a nudista partszakasz (.Y.)


Szép, na! 🙂

Tovább haladva eljutunk a velencei öbölhöz. Itt is van egy ingyenes partszakasz, ahol vízre lehet tenni a hajókat elfogadható minőségű parton, viszont itt a partszakasz nem túl nagy, kicsit rendezetlen is. Az autók parkolása is maga a káosz. Egyedül csak egy kis büfé van, semmi más. Ha itt járunk az öbölben, nem tudjuk nem észrevenni a wakeboard pályát és annak kötélpálya szerkezetét tartó nagy oszlopokat a vízben. Ide jobb nem beevezni, mert abból csak bonyodalmak adódhatnak, ha a wakeborosok útjába kerülünk. A pálya amúgy is körbe van védve víz alatti hálóval, amibe bele is tudunk akadni evezés közben. A pálya mellett elhaladva pont a nádas közepén van egy mesterséges átvágás (piros, görbe vonal), amin keresztül át tudunk jutni a túloldalra. Ha ezt nem tudnánk, hogy itt van, akkor igen csak nagyot kellene kerülni, hogy átjussunk a túloldalra.


wakebord pálya Velencén és az átjáró a nádasban
és a vízre szálló lehetőség a parton

Ha átjutottunk a nádason, egyből impozáns házak tárulnak a szemünk elé. Köztük Korda György háza is látható. Mellette a velencei kemping, aminek partján szintén gyenge idegzetű horgászok sokasága szokott ücsörögni, így itt is érdemes majd távolabb haladni a parttól.


Velencei kemping és a Korda György birtok

Ha ezt a részt elhagyjuk, akkor már Észak-Nyugat irányban haladunk tovább, ahol egyből találkozhatunk a kajakpálya célvonalával. Van lehetőségünk a pálya mellett elhaladni, de vigyázzunk a pálya szélét jelző beton oszlopokra, amik kiállnak a vízből. Nincsenek már túl jó állapotban, ki-kiállnak már belőlük a vasalatok, amik csúnya sérüléseket tudnak okozni rajtunk, a hajónkon, ha nem figyelünk oda, és a szél neki sodor minket.
Ha a kajakpályát elhagyjuk, bejuthatunk egy kis nádasokkal körbevett öbölbe. A parton sajnos itt is horgászok tanyáznak és arra várnak, hogy mikor köthetnek belénk. A partvonalat itt is érdemes elkerülni.


kajak pálya

Ha ezt a részt elhagyjuk, akkor itt kezdődik igazán a kaland, mert itt már egyre nagyobb, és több nádas kerül az utunkba, sok megtévesztő zsákutcával. Ha bekeveredtünk, nem kell megijednünk, könnyedén ki tudunk találni, csak mindig figyeljük a környezetünket, a nádasok elhelyezkedését, így megtaláljuk, hogy honnan is jöttünk.
Innen nincs messze egy csárda, ahol megközelítőleg elfogadható harcsapaprikást lehet kapni. A nádasokban van egy mesterséges átjáró (pirossal jelölve), ami beletorkollik a pákozdi hajókikötő öblébe. Itt óvatosan bukkanjunk ki, nehogy pont oldalba találkozzunk a menetrend szerinti Pákozd-Agárd hajójárattal. A háttérben pedig innen már szabad szemmel is jól látható a dombtetőn elhelyezkedő pákozdi emlékmű.


csárda, kikötő, nádasban az átjáró


Pákozd – Agárd hajójárat

Ha kijöttünk a hajóöbölből, egyenesen átvághatunk a déli partra ügyelve és szemmel tartva a hajójáratot (sárgával jelölve az útvonala), vagy még tudunk tovább kalandozni a nádasok között, ha tovább haladunk dél-nyugati irányba.

tó dél-nyugati része, ami már madárrezervátum

Ha itt már délnek tartunk, akkor találkozhatunk tájvédelmi táblákkal a vízen, amiknél beljebb már nem nagyon illendő kerülni, mert madárrezervátum.
A déli parton hazafele tartva számos fizetős stranddal találkozhatunk, ahol a “bademeister” nem igazán repdes az örömtől, ha a strandján szeretnénk kikötni a kajakjainkkal. Ha ilyen terveink lennének, tegyünk le róla, mert el fog minket küldeni. De nem kell aggódni, mivel vannak szabad strandok is pl. Agárdon, ahol vannak büfék és még WC is. A déli parton már elenyésző számban vannak horgászok.

Egy ilyen kört kényelmesen meg lehet tenni túratempóban. Ha délelőtt 10-11 között sikerül elindulni, akkor délután 4-5 óra magasságában vissza is lehet érni, amiben benne van már több kiszállás és étkezés, pihenés is fél-, három negyed órában.


Öreg halász és a nádas
fotó: Emdzsí

 

Fotógaléria a túráról: