Chioggia (IT) – A mini Velence

Chioggia (IT) – A mini Velence

Chioggia autóúton kb. 45 km-re található Velencétől dél-nyugati irányba, szintén az adriai tenger öbölben. Az várost sokszor nevezik mini Velencének, mert itt is szintén megtalálhatóak a kis csatornák. Igaz, messze nem olyan sok, de az a három darab egyenes csatorna és ezek mentén a házak megszólalásig hasonlítanak Velencére. Az város Chioggia olyan, mintha egy kicsi szigeten lenne és csak egy híd köti össze őt egy nagyobb földnyelvvel, ahol szintén egy óvárossal találkozik, Sottomarina-val. Ez utóbbi várost már nem szelik át csatornák, ellenben a földnyelv másik, keleti irányban elterülő részén található egy bő 5 km hosszú homokos tengerpart. Igazi turistaparadicsom. Az óvárost elhagyva millió lakópark és kempingek sokasága lepi el ezt a területet.

Jóformán csak átutazóban jártunk erre. Egy hosszabb út után tértünk be ide egy éjszakára, hogy hazafele jövet megszakítva az utunkat kicsit pihenhessünk. Megérte ezt a kis kitérőt tennünk, mert azt tapasztaltuk, hogy mind a két régi város csodaszép, hangulatos és csendes.

Szállásként az üdülőövezetben kerestünk kempinget. Nem is célirányosan jöttünk egy adott kempingbe, ha nem kinéztünk egyet útközben. A Villaggio Atlanta kempingre esett a választásunk. Igaz, hogy vaktában lőttük a kempinget, de egyáltalán nem csalódtunk benne. Csak egy éjszakát töltöttünk itt sátorban, de ezalatt az idő alatt is megtapasztaltuk, hogy nagyon kedvező árképzéssel dolgoznak, kedvesek a kiszolgálásban és a vizesblokk is hatalmas de mégis tiszta és rendezett. A kempingnek két kijárata is van a homokos plázs tengerpartra. Pár Euróért még kerékpárt is lehetett bent kölcsönözni, amivel 3 km megtétele után máris Sottomarina óváros kellős közepén találhatja magát az ember. Még 1 km-t kell megtenni át a hídon és bent is van az ember Chioggia óvárosban.

3-4 km-re a két óváros rész
kemping bejárata

Utazásunk során pont úgy érkeztünk ide, hogy a déli órákban már be tudtunk checkolni a kempingbe és sátrat tudtunk verni kényelmesen. Egy kiadós pizzázós ebéd után – amit a kemping éttermében fogyasztottunk el – a délutáni órákban pedig kerékpárra pattantunk és bekerekeztünk a két óvárosba. Mindkét óváros nagyon szép és csendes. Messze nem olyan túlzsúfolt, mint Velence és Murano, Burano. Az egész délutánt sétálós városnézéssel töltöttük, majd szürkületben már el kellett indulni vissza a kempingbe, mert lámpákat nem kaptunk a kerékpárokra. Ráadásul már az idő is elromlott. Elkezdett betörni egy hidegfront keleti irányból. Ennek annyira természetesen nem örültünk, bár ha úgy vesszük, előtte egy csodálatos 10 napos szép időben volt részünk, így egy cseppet sem panaszkodhattunk. Főleg úgy nem, amikor a szeles éjszakát átvészelve másnap reggel a kempingből kisétálva a homokos partra azt láttuk, hogy a partra pont merőlegesen fúj a szél telibe az arcunkba és ez a szél hatalmas hullámokat korbácsol. Nem is kellett nekünk ennél több, egyből jött az ötlet, hogy szálljunk hajóba és szörfözzünk egy kicsit. Ennél ideálisabb körülményeket el sem képzelhettünk volna, mert bármi is történhet, a szél úgyis kifúj minket a partra. Rövid tanácskozás után arra jutottunk, hogy a hazaindulás előtt még belefér egy 1 órás hepajkodás a hullámok között. Gyorsan visszamentünk, lebontottuk a sátrakat, elpakoltunk és csak azt hagytuk elő, ami kellett. Fél óra múlva már a hullámokban küzdöttünk. Igaz, hogy nagyon fárasztó volt, de nagyon is hasznos gyakorlás volt ez az egy órás intenzív kurzus az elemekkel 🙂

És ha már itt voltunk és küzdöttünk a hullámokban, természetes, hogy a GoPro kamerák is előkerültek 🙂

Rodeo on waves in 1950s – Chioggia, Italy from Stockton on Vimeo.