Kape Hunter 510

Gyártó: Kape-Kajak

Modell: Hunter 510

Weboldal: http://www.kabaikayak.hu

Méretadatok a hajóról:

fedélzet: n/a

első rekesz űrtartalma: n/a

hátsó rekesz űrtartalma: n/a

első rekeszfedél nyílása: 24 cm átmérő

hátsó rekeszfedél nyílása: 42 x 30 cm

hossz: 510 cm

magasság: n/a

szélesség: 55 cm

súly: 23 kg (Standard)

maximális terhelhetőség (utas + csomagok): n/a

Tesztelő személy paraméterei:

Magasság: 176 cm

súly: 70 kg

Azoknak, akik jártassak az angol gyártmányú üvegszálas hajók között, első pillantásra könnyen ismerős is lehet nekik ez a hajó, mivel megszólalásig hasonlít az angol Mega Kayaks cég által gyártott, és 2008-ban piacra dobott Diamante Sovereign típusú tengeri túrakajakjára. A hasonlóság nem véletlen. A hazai gyártó, Kabai György eme hajót vette alapul. A formát kis részben módosítva, de a főbb jellemvonásokat megtartva, okos, ötletes kiegészítőkkel kibővítve megalkotta a Kape Hunter-t.

A hazai gyártó palettájában már jó pár éve kapható az üvegszálas verzió, majd utána a karbonszálas kivitel is megjelent. Hazai piacon a Kape kajak első sorban a versenykajakjairól híres. K1-től egészen a K4-esig vagy kenuig minden megkapható a kínálatból. Utóbbi 1-2 évben már a surfski kajakok is megjelentek a palettán.

Első benyomások a parton

A Hunter, formáját tekintve egyből a grönlandi típusú hajók közé lehet besorolni, mert a felhúzott orr és far rész is egyből észrevehető már akkor is, ha a parton hever a hajó.

Anyagát tekintve a jól megszokott fényes, kopogós üvegszállal találkozhatunk, ami szépen, esztétikusan van összerakva. A hajó 55 cm széles, ami papíron nem is tűnik igazán szélesnek, ellenben a nagy és tágas beülő keret miatt egy kis optikai csalásnak lehetünk a részesei, mivel a nagy beülő keret mégis egy széles hajó látszatát kelti ha magunk előtt szemléljük.

Lapos hátsó deck jó eszkimózhatóságra adhat okot, illetve egyből nyugtázhatjuk is magunkban, hogy erre a hajóra bizony könnyen visszamászunk, ha fejre álltunk vele a vízben.

Tároló rekeszekből kettő található. Egy elől és egy hátul. Zárt fedelek mellett is jól érzékelhető, hogy lehet alattuk bőven hely a motyóknak.

A Huntert elől, illetve hátul is bőven ellátták kötélzettel. Ebből nem spórolt a hazai gyártó. Talán nem is véletlenül, mivel a hajón nem található napi tároló rekesz, és a hátsó raktérfedél is túl messze van ahhoz, hogy menet közben ott matasson az ember, így a sok kötélzet alá biztosan el lehet pakolni azokat, amik menet közben bármikor kellhetnek.

Kényelmi szempontból első ránézésre nem tűnik extra kényelmesnek a hajó, ha azt vesszük alapul, hogy egy popsiformára öntött üvegszálas ülés fogad minket a fedélzetben. A háttámla / deréktámla pedig egy habszivacs szerű anyaggal van borítva, ami már egy picit tompít a fapados érzeten.

A fedélzet jobb oldalán egyből fel is fedezhetjük a szkeget szabályozó csúszkás szkeg állítót. Igen, a hajóba gyárilag alapfelszerelésként ott van a szkeg. Ez jól is jöhet akár, mert a hajón nincs kormány. A gyártó nem is készít hozzá kormányt, csak és kizárólag szkeggel szerelt verzió kapható.

Ha a hajó alját szemügyre vesszük, egyből látható az orrától a faráig végig futó gerinc, ami már önmagában egy biztosíték lehet a jó egyenes futásra. A lapított “V” hajótest pedig jó stabilitást sugall. Az orrában és a farában jelentkező rockerív pedig jó fordulékonyságra adhat okot. És nem utolsó sorban, a felhúzott orr pedig a hullámok meglovagolásában adhat segítséget, hogy könnyebben tudjunk vele szörfözni. A maga 510 cm-es hosszából pedig nyugodtan következtethetünk arra, hogy egy jól pakolható, tengeren is biztonságos hajóval nézünk szemben.

Tesztelés után

Szerelvények:

– Kötélzet

Kötélzet a hajón kifejezetten jó. Személy szerint erre én nagyon érzékeny vagyok, mivel ezek azok a kiegészítő elemek a hajón, amik a legjobban igénybe vannak véve. Mindenki itt akarja megemelni a másik hajóját (persze a sajátját nem, de másét igen :)), ezek szakadnak, nyúlnak, eltörnek. Ez a hajó egy jól eltalált kötélzet kapott körbe az egész hajótesten. A kötélzet anyaga jó minőségű, nem nyúlik, időt álló minőség. Gumikötélzetből pedig kapunk bőségesen elöl és hátul is, amik nem olyanok, mint a sokat mosott alsógatya kinyúlt gumírozása. Ha alá teszünk egy kisebb csomagot, az ott is marad.

Kötélzetet rögzítő szemek is igényes darabok, szépen lekerekített formák, nem állnak el sehol a hajótesttől, így eséjt sem adnak arra, hogy esetleg megsérüljön, megkarcolja velük magát az utas, ha visszamászásról van szó. A rögzítő szemek csavarjai elméletileg rozsdamentes csavarok, de idővel azért ezeket csak kikezdi a rozsda meg a sós víz.

– Fogantyúk

A fogantyúkat a Hunteren nem nagyon bonyolította túl a hazai gyártó. De ő legalább készített rá fogantyút, nem úgy mint az angol Diamante Sovereign típuson, ahol egyáltalán nincs fogantyú 🙂

Fogantyúkat az első és hátsó kötélzetet összefogó rögzítő szem alá helyezték el. Semmi feszítő gumi vagy bármi más, ami rögzítené. Nemes egyszerűséggel libegnek. Vannak, akiket ez zavar, hogy szállítás közben kopog meg esztétikailag nem szép, hogy ott libegnek. De akiket ez zavar, azok amúgy már a kákán is csomót keresnek…

– Deck háló, gumikötélzet

A távoli Mega Kayaks rokonához képest a Hunter sokkal jobban el van látva gumikötélzettel. Ez egy okos és hasznos kiegészítés volt a hazai gyártótól.

Deck hálóval gyárilag nem rendelkezik a hajó. Ellenben, ha valaki szeretne felszerelni rá, utólag nem nagy ördöngösség ezt megtenni, ha úgy érzi, hogy számára nem elég sűrű a gyárilag felszerelt gumikötélzet elől és hátul a decken.

– Lapáttartó

Lapáttartóból sajnos előrre a deckre nem került, ami szerintem hiányzik innen, mert így evezés közben, ha le kell tenni a lapátot a kézből magunk elé, akkor nehézkesebb a rögzítése. Ellenben egészen elől, a kajak orrán keresztül futó rövid kis kötélzet gumiból van, ami alá egy kis gyakorlás után már könnyedén be lehet szúrni a lapát tollát. A behelyezés megkönnyítésére utólag fel lehet szerelni a gumikötélzetre kis műanyag golyókat, amik könnyű szerrel bevezetik a lapát tollát a gumikötél alá. Ez akkor jön jól pl., ha páros mentésnél gyorsan le kell valahova rögzíteni saját és társunk evezőlapátját is.

Hátul, a beülő keret mögött viszont a gyártó elhelyezett egy lapáttartó mélyedést. Ha valaki nagyon ügyes és évtizedek óta jógázik, akkor ide könnyű szerrel be tudja tenni a lapátját, ha le kell azt tenni valamiért a kézből. De ha figyelembe vesszük azt is, hogy gumikötélzet is el van itt helyezve, akkor ezzel a két lehetőséggel már könnyen tudjuk alkalmazni a paddle float önmentéses technikát, ugyanis a lapáttartó mélyedésbe pont bele tudjuk helyezni a lapát nyelét, ha pedig előtte befűzzük a gumikötélzet alá a lapátot és úgy helyezzük a mélyedésbe a nyelét, akkor máris fixen rögzítettük a lapátunk egyik végét a hátsó deckre. A lapát másik végére mehet a felfújható úszó és már mászhatunk is vissza egyedül a hajóba. Ha pedig nem akarunk élni ezzel a paddle folat megoldással, ha visszamászásra kerülne sor, akkor a gumikötélzet alá még ide is tudunk csomagot elhelyezni.

– Rekeszfedelek

Rekeszfedelekből mindössze kettő található a hajón. Egy elől az első tárolón, aminek a mérete a szabványos 24 cm átmérő, hátul pedig a hátsó rekesznek található a fedele, aminek a mérete pedig szintén a szabványos 42 x 30 cm. Gumifedeleknek pedig a gyártó is a jól bevált, jó minőségű Kajaksport fedeleket alkalmazza.

– Vízhatlan rekeszek

Vízhatlan rekeszekből csak kettő van a hajóban. Egy elől és egy hátul. Ellenben ezek a rekeszek meglepően jól záródnak! Szinte már-már tényleg vízhatlannak mondhatóak. Más hajókról viszont ez nem igazán mondható el :/ A teszt során is azt lehetett megfigyelni, hogy ha a hajó jó ideig kint volt a forró napon, a tárolókban úgy felmelegedett a levegő, hogy a túlnyomás már felpúposította a gumifedeleket, de a levegő továbbra sem szökött ki belőlük. Időnként meg-meg kellett nyitni őket. Jobb volt a békesség 🙂

Mivel üvegszálas anyagból készült a hajó, és ebből adódóan a gyártási technológia során a rekeszfedelek peremei nem készíthetőek el egy azon egybeöntött anyagból, mint amiből a hajótest is készül, lásd: PE hajó, ahol ki tudják úgy önteni a rotomod technikával, hogy a perem is meglegyen egyből. Így ezek a peremek utólag vannak rácsavarozva a hajótest rekesznyílás peremeire. Ebből adódóan itt szivárgások léphetnek fel (tipikus gyermekbetegség az üvegszálas hajóknál), be tud folyni a tároló rekeszbe a víz. A teszt hajón ezek a peremek korábban át is eresztették a vizet, így már fel lettek szedve, és plusz tömítést és plusz csavarokat kaptak. Ezek után már ténylegesen jól szigeteltek lettek a peremek alatt is.

Sajnos a hajó napi tárolót nem kapott, így mindenképp a fedélzeten kell elhelyezni egy decktáskában azokat a dolgokat, amik gyakrabban kellhetnek. A decktáska viszont szél érzékeny már. A hátsó deckfedél meg annyira hátul van, hogy ott matatni és főleg megfelelően visszatenni a fedelet egyedül, hátrahajolva menet közben szinte lehetetlen.

Napi tárolónak esetleg egyedül az ülés mögötti részt lehet kihasználni, mivel itt elég messze van a hátsó rekeszfal, így ide lehet pakolni kisebb dolgokat egy vízhatlan zsákba. De ez sem 100%-os megoldás, mert ha rajtunk van a spricó, akkor macera azt le-, feltenni állandóan.

A vízhatlan rekeszek nyílásai megfelelően nagyok ahhoz, hogy kényelmesen tudjunk pakolni ezeken keresztül. A tárolók méreteiről nincsenek pontos adatok a gyártó oldalán sem, de szemmel láthatóan is jelentős űrtartalommal rendelkeznek, amikben kényelmesen el lehet férni egy egyhetes nomád túra során. Ha jól odafigyelünk a pakolásra, akár kétheti motyó is belefér a nyári szezonban. Egyedül a hátsó raktérben elhelyezett szkegházzal kell állandóan közösködnünk. De amilyen nagy a hátsó tároló rekesz mérete, ezt könnyedén feledteti velünk.

– Rekeszfalak

A rekeszfalakról igazából túl sokat nem érdemes beszélni, mert az üvegszálas laminált hajóknál ezekkel nem szokott probléma lenni, mivel elég jól egybe van építve, ragasztva a hajótesttel egy azon anyagból. Nem úgy mint a polietilén (PE) hajóknál, ahol egy szivacsos anyag a rekeszfal.

A Hunternél a hátsó rekeszfalat nem is közvetlenül az üléstámla mögé helyezték el, hanem bő 20 cm-rel hátrébb. Így az itt keletkezett helyet simán ki lehet használni napi tárolónak is, mert kis vízhatlan zsákba lehet ide pakolni. Egyedül a spricó le-, felvétele lehet kicsit macerás. Azzal, hogy bő 20 cm-re hátrébb került a hátsó rekeszfal, nem kell egyből azt hinnünk, hogy emiatt kicsi lesz a hátsó rekesz mérete.

– Fedélzet

A hazai gyártó a Hunter fedélzetével kapcsolatban nem vitte túlzásba a dolgokat, ha a kényelmi szempontokat nézzük. Az angol elődnek azért kényelmesebb fedélzetet alakítottak ki.

A Hunterben az ülés egy popsiformára öntött üvegszálas ülés, ami össze van csavarozva a beülő kerettel, peremmel együtt. Az ülésen nincsen semmilyen, a kényelmet tovább fokozó szivacsbetét. A kiöntött forma alapvetően nem rossz, de több napos túrák során már azért keménnyé válhat a dolog. Érdemes polifoam darabokkal készülni, ha több napos, hetes túrákra készülünk.

A háttámla már jóval barátságosabb, mint az ülés. Itt már a támla felületét borítja egy habszivacs szerű anyag, amitől elég jó puha érzetet kapunk a derekunkra. A háttámlát mezei hátizsák hevederekkel lehet állítani. Hat ponton rögzített támla kényelmesen tudja követni a mozgásunkat. Ha hanyatt dőlünk a hátsó deckre, akkor sem nyomja a derekunkat a háttámla, így meglehetősen kényelmesen lehet benne eszkimózni.

Az üvegszálas hajók másik gyenge pontja (a raktérnyílás peremei után) a beülő keret vagy perem. Ez az a rész, ahova a spricdecket felhúzza az ember. Ezek a keretek elég vékonyak, sajnos könnyen el tudnak válni a hajótesttől, hiába vannak jól odaragasztva. Itt is az a probléma a gyártás során, hogy nem lehet egyben kiönteni a hajótesttel. Ezekkel a keretekkel óvatosan kell bánni. A Hunternél is voltak már korábban bajok vele, és a teszt során is lehetett észlelni, hallani apró mozgásokat, nyekergéseket, recsegéseket, ha az ember erősebben megmarkolja vagy megemeli a keret mentén a hajót.

– Pedálok / lábtartók

Pedálokról szintén nincs sok értelme túl sok szót ejteni a Hunternél. Egyszerű, mezei, állítható pedálok vannak beépítve gyárilag. Mivel nincs a hajón kormány, így az egyszerűségéből adódóan a pedálokon nincs mi, ami elromolhatna.

A pedálok rögzítése rozsdamentes csavarokkal van rögzítve a hajó oldalfalában. A csavarfejek alatt megfelelő méretű és minőségű gumitömítés található.

– Kormányzat

Ez az, ami nincs a Hunteren. Gyárilag kormány nélkül kapható csak a hajó.

– Szkeg

Szkeg ellenben már annál inkább van a Hunteren. A gyártó az 510 cm hosszú hajóhoz elég jól méretezett szekg uszonyt ad, amivel remekül irányban tartható a hajó. A szkeget állító csúszkás kar végtelen számú pozícióba állítható, mert egy csúszkán kell előre, hátra tolni az állító gombot, ezzel szabályozva, hogy az ember mennyire engedje ki vagy húzza vissza a szkeget. Az állító kar a hajó jobb oldalán lett elhelyezve az erre a célra kialakított fészekben.

A szkeg ház a hátsó raktérben helyezkedik el. Ez általában minden szkeges hajóknál egy sarkalatos pont, hogy vajon megéri-e, hogy van-e a hajón szkeg és ezzel elfoglalva hasznos helyet a hátsó raktérben vagy sem, és inkább legyen szkeg helyett kormány. A Hunteren alapból nincs kormány, így a kérdés itt el is dőlt, és a szkeg megléte nem jelent különösebben nagy problémát, mivel önmagában is elég méretes hátsó rekesszel rendelkezik ez a hajó. A gyártó ennek ellenére mégis meglehetősen karcsúra szabta a szkeg házat, hogy minél több hasznos hely maradjon a raktérben. Ez dicséretes, ellenben kívül, a hajó alján a szkeg nyílás ebből kifolyólag szerintem kicsit szűkre sikeredett. Könnyen el tudja tömíteni homok, kavics, így megakadályozva a szkeg leeresztését a fedélzetről. A raktérben elhelyezett szkeg ház beépítése azért esztétikában hagy némi kívánni valót maga után.

Gyakorlati tapasztaltok a menettulajdonságokról

– Kényelem

A Hunter alapvetően egy kényelmes, tágas túrahajó. Ülése kicsit fapados, de polifoam darabkákkal ez ellensúlyozható. A magam 176 cm-ével és a 70 kg-ommal kicsit nagynak éreztem magam körül ezt a hajót. Ha a pedálok jól be vannak állítva, a térdek megfelelően helyezkednek el a combtámaszban, akkor is egy picit a csípőmnél szélesnek éreztem az ülést.

A pedálokon a 42-es cipőm bőségesen elfért. Szerintem még a 45-46-os cipőmérettel megáldott evezősök lábfejei is kényelmesen elférnek a hajóban.

Beülő nyílása jó tágas, én szinte a partról, nekifutásból is képes lennék beletalálni annyira könnyű be-, és kiszállni a hajóból.

Amit hiányolok, az a napi tároló rekesz kézközelben. Hátsó fedelet nem lehet jól elérni, de ha fel is tudjuk piszkálni a gumifedelet, visszatenni rá a hajóból ülve képtelenség. Kisebb motyó tárolására az ülés mögötti helyen van lehetőség. Kötélzet alá ellenben nagyon jól lehet pakolni magunk előtt is, ha nem zavar minket, hogy a csomag innentől kezdve jó kis szélfogó szerepet fog betölteni.

– Elsődleges stabilitás

Elsődleges stabilitása a hajónak kifejezetten jó. Léteznek ennél stabilabb hajók is a Hunternél, de akár egy kezdő kajakos csípője is hamar rá tud érezni az elsődleges stabilitás adta mozgásra.

– Másodlagos stabilitás

Másodlagos stabilitása a hajónak nagyon jó. Annyira az élére lehet húzni a hajót, hogy a beülő keret széle már a víz alá kerül, folyik be a víz (ha nincs rajtunk spricdeck), de még mindig vissza akar minket billenteni a hajó a normál alapállapotba.

– Egyenes futás

Egyenes futása a hajónak szintén kiváló. Szkeg nélkül is, de szkeggel meg főleg nyílegyenesen halad a hajó. Szeles időben, szkeggel, tengeren az 510 cm-es hosszával szinte verhetetlen az iránytartása.

– Kanyarodás kormánnyal (ha van rajta)

Nincs a hajón kormány.

– Élezés

Elől és hátul, a grönlandi vonalakból eredő rocekeríveknek köszönhetően rendkívül jól kanyarodik a hajó, ha élezésre döntjük. Továbbá cseppet sem zavaró a már hosszúnak mondható 510 cm-es hajóhossz sem, vígan kanyarodik, amerre szeretnénk. A jó pedálbeállításokkal és a bőséges combtámasszal rendkívül könnyen élezésre tudjuk bírni a hajót. Ha teljesen kiengedett szkeggel próbáljuk élezésre bírni a hajót, akkor értelem szerűen már kicsit lomhábban akar kanyarodni.

élezés teszt

– Gyorsulás

Mivel egy 23 kg-os hajóról beszélünk, meglehetősen gyorsan lehet vele indulni. Még nekem is sikerült annak ellenére, hogy kicsit kicsinek éreztem magamat a hajóban. A kényelmes utazó sebessége 8 km/h-nál kezdődik. Ebből látszik is, hogy egy meglehetősen gyors hajóról van szó. Rövid sprinteknél a 11 km/h-s sebességet sem ördöngösség tartani.

– Visszamászhatóság

Mivel alacsonyak az oldalfalak, így a hátsó deck is viszonylag alacsony. A vízből egyedül is könnyen visszamászható a hajó. További könnyítés a visszajutásban, hogy a beülő nyílása is meglehetősen méretes, így oda is könnyen vissza tudunk bújni. A beülő mögött elhelyezett, korábban említett paddle float önmentéshez szükséges kialakítások még tovább szélesítik a visszamászási lehetőségek repertoárját.

– Eszkimózhatóság

Az alacsony hátsó deck és a jó, kényelmes deréktámasz miatt a hajó nagyon jól és könnyen eszkimózható. A tetemes méret következtében igen komoly felhajtóerő van a hajóban. Ezt kihasználva, szinte gyerekjáték visszahozni a hajót a víz alól.

eszkimózhatóság teszt

Összefoglaló

Alapvetően egy nagyon remek hajót hozott össze a hazai Kabai György manufaktúra. Sok olyan módosítást végeztek a távoli Diamante Sovereign rokonhoz képest, ami szerintem pozitív irányba tolta el hajót. Meg is merem kockáztatni, hogy a hazai verzió sokkal jobb és praktikusabb lett az angol verziónál. Ha leszámítjuk az üvegszálas hajók gyenge pontjait (rekeszfedél peremek, beülő keret), akkor egy nagyon jó élhető és élvezhető hajót kapunk. Ha odafigyelünk ezekre a gyengébb pontokra és óvatosabban bánunk velük, akkor egy hosszú életű hajót kapunk viszonzásul.

Kényelmi szempontból a jó középkategóriás hajók közé tartozik. Egy polifoam ülésbetéttel ezen javíthatunk. Utas szempontjából inkább a 85+kg-os, és 175+ cm magas utasokra van méretezve.

Rakodóterei bőséges méretekkel rendelkeznek, ezzel a hajóval és okos pakolással simán tervezhetünk egy hétnél hosszabb nomád túrákat is, mert el fogunk férni benne az összes motyónkkal együtt.

Ami nagy szívfájdalmam a Hunteren, hogy nincs rajta napi tároló rekesz. Ez szerintem nagyon kellene rá.

Menettulajdonság szempontjából nálam kiválóra vizsgázott. Nagyon gyors, nagyon jó az egyenes futása. Szkeggel remekül lehet haladni szélben is, nagyon jól élezhető hajó, rendkívül jól reagál élezésnél a fordulásra. Igaza volt a gyártónak, hogy nem szerelt rá kormányt, mert tényleg felesleges.

Kinek javasolt a hajó?

– Semmiképp ne olyannak akinek, ez lenne az első hajója, és még nincs semmilyen technikai tudása, mert nekik problémás lesz az irányítás. Ha már fel vagyunk vértezve némi technikai tudással, akkor bátra belevethetjük magunkat egy Hunterbe. Élvezet lesz benne evezni.

– Ha olyan helyeken akarjuk használni a hajót, ahol nagy a fizikai sérülés veszélye a hajóra nézve, akkor inkább ne ebben az üvegszálas hajóban gondolkodjunk, hanem inkább valamilyen más PE hajóban. Igaz, hogy az üvegszálas hajókat jóval könnyebb javítani, ellenben sérülékenyebbek is.

– Szállítás szempontjából az üvegszálas hajóknál oda kell figyelni, hogy hogyan, milyen módon rögzítjük őket az autó tetején. Az üvegszálas hajók nem nagyon szeretik, ha csak simán feldobják őket két mezei tetőrúd csomagtartóra, mert amikor lekötözi őket az ember, könnyedén be tudnak horpadni a rudak mentén, mivel nagy erők összpontosulnak kis helyen. Érdemes beszerezni inkább az ilyen hajóknak kifejlesztett bölcsős vagy támasztótalpas tetőcsomagtartó szettet, mert ezekben sokkal biztonságosabban tudjuk szállítani őket, mivel több ponton is alá van támasztva a hajó, ezáltal biztonságosan, erősebben le tudjuk kötözni őket anélkül, hogy megreccsennének vagy behorpadnának. PE hajóknál ilyen probléma nincs, ott a műanyag visszarúgja magát.

Szóba jöhet még “J” tartóban való szállítás is. Itt a hajó jóformán az oldalára van állítva és így van lekötve. Az ilyen irányú terheléseket is jól bírják az üvegszálas hajók. Így is biztonságosan és erősen le tudjuk kötözni őket.

A hajó az 510 cm-es méretéhez képest viszonylag könnyű a maga 23 kg-jával, így mozgatásban könnyű dolgunk van.

És végezetül egy Hunter tulajdonos saját véleménye

“Régebben egy polyetilén Ysakom volt. Hogy miért is váltottam üvegszálas hajóra ennek több oka is van. Egyrészt az üvegszálas hajók merevebbek, és olyan formákat engednek meg amiket polyetilénből nehezen vagy egyáltalán nem lehet előállítani, és ez más menettulajdonságokat eredményez, merészebb rocker íveket, simább felületet, vékonyabb éleket. Másrészt kellett egy olyan hajó, amiben a kajakos technikákat gyakorolhatom, elsajátíthatom, vagyis jó hajókontakt, stabil lábtámasz. A régebbi hajóm kormányos volt, nem fixálható lábtámasszal. Az idők során saját és egyéb tapasztalatok alapján egyre inkább a szkeges, kormány nélküli hajókat kezdtem előnyben részesíteni, hogy miért, ez is egy külön fejezet lenne. Túráim során sok kormányhiba, bowdenszakadás, tengelytörés fordult elő. Azt gondolom ami elromolhat az el is romlik, és minél kevesebb ilyen szerkezet van a hajónkon annál üzembiztosabb. Ráadásul nagy hullámzásban nem mindig hatékony a kormány, és az ember vagy lapáttal és döntéssel irányít, vagy kormánnyal, a kettőt együtt nehéz összehangolni. A laminált hajók igaz törékenyebbek, de javíthatók, felújíthatók, időállóbbak. Végül az esetek 80%-ban itthon használom, cipelem, emelem, és erre a könnyebb laminált hajó sokkal alkalmasabb, mint a nehéz polyetilén. Tengeren sem okozott eddig problémát az üvegszálas anyag, nem voltak törések, sérülések. Sokat keresgéltem a különböző hajótípusok között, mire ráakadtam a Hunterre, egy barátom hívta fel rá a figyelmet. Kipróbáltam és beleszerettem. Nagyon passzolt hozzám a hajó, ahogy átültem az előzőből, a Hunterbe, nem kellett hozzászoknom, rögtön otthon voltam benne. Nekem az elsődleges stabilitása is óriásinak tűnik, igaz nem mindegy milyen súlyú ember használja. Szerintem az ideális testsúly olyan 80kg-tól kezdődik, amit a Hunter szeret. Ekkor nagy szélben sem kóvályog, nagy lesz az elsődleges stabilitása. Hozzáteszem ültek a Hunteremben 60kg-os evezősök, és nagyon szerették, de szélben tény, hogy le kellett a szkeget teljesen ereszteni, ahhoz, hogy egyenesen lehessen vele haladni. Szerintem keresett lenne a Hunter eggyel kisebb méretben is, 480-as hosszúságban. Kezdő evezősök is nyugodtan bevállalhatják, amire volt is pár példa, nagyon könnyen hozzá lehet szokni az irányításához. És akkor most jöjjenek a hosszú távú tapasztalataim a hajóról.

Amire vettem, hogy technikákat gyakoroljak vele, túrázzak itthon és tengeren teljesen bevált. A hajónak jelentős rocker íve van, emiatt a sarkon is befordul, némi döntésre:) Az orr éle pengeszerűen vékony, nagy sebességnél sem túrja a vizet, halad mint kés a vajban. Gyors, könnyű, nagy rakterű hajó. A nagy raktér ellenére a hátsó deck lapos, könnyen vissza lehet rá mászni borulás esetén. Eszkimózásnál, teljesen hátra lehet hajolni, mégis a hátsó raktér tágas, mély. A deck kellően erős, ahogy a hajótest maga is. Persze, nem szereti ha köveket zúzunk vele, de nem tojáshéj.

Sokat túrázok vele, tehát fontos a raktér nagysága, ami teljesen elegendőnek bizonyult, pedig rengeteg vizet, 1 heti élemet, sátrat, konyhát stb. viszek magammal. Szereti, ha kissé előre terhelik, ilyenkor jobban irányítható. Nagyobb hullámokat is remekül állja, nem okoz gondot az erős oldalirányú hullámzás sem. Remekül szörfözhető hajó. Én eddig a GPS szerint maximum 11.5km/h-val tudtam vele menni álló vízen. Összehasonlításképpen ugyanakkor, ugyanott, a Point 65 Seacruiserrel 10.9km/h volt a maximum sebesség. Bár vannak gyorsabb hajók, de a kis közegellenállása miatt könnyen tartható vele egy elég komoly 8-9kmh-ás utazósebesség. Gyorsan lendületbe hozható fürge hajó. Többször voltam vele nagyobb viharban, és erős oldalszélben, hullámzásban is könnyen irányítható, stabil maradt. Egyet nem szeret, ahogy azt a többi hajó sem, a hátulról 45 fokos szögben érkező hullámokat, ekkor nehezebben irányítható, a szkeget ebben az esetben teljesen leengedem.

Íves orrának köszönhetően nem fúrja az orrát a hullámokba, hanem szépen felfut rájuk. A deck előttem sem túl magas, így nem akadályoz az evezésben. A Kajaksport lábtámasz nagyon erős stabil. A térdtámasz is megfelelő helyen van, jó a hajókontakt.

Az ülés hosszútávon is kényelmes. A háttámasz egyszerű, de a megfelelő helyen támaszt, nem fájdul meg a derekam. Az ülés mögé is fér némi cucc, szivacs, kötél, szendvics, valamint a cockpitban a lábam előtt is van hely a pakolásra. Ide szoktam tenni az 5l-es vizeskannát. Nekem a napi tároló nem hiányzik, az előző hajómon volt de nem használtam, ami kell az a mentőmellény zsebében, az ülés mögött elfér, vagy előttem egy vízhatlan zsákban. Ennek az is az előnye, hogy az ember, ha kiköt, magával tudja vinni az értékeit könnyedén. A napi tárolóból macerás kipakolni, ha útközben kinyitjuk, becsap a hullám, stb. A deckre is sok minden fér a gumipókok alá. A deck hátsó részén a gumikötélzet segítségével két helyen is rögzíthetünk csomagokat. Leghátulra, amit menet közben nem érünk el, pl. polifoamot szoktam tenni. A derekam mögé, és elém kerülnek azok a cuccok, amik gyorsan kellhetnek. Magam elé kerül pl. a térkép, pumpa, iránytű, kikötőkötél, vízhatlan zsák stb.

Nem szükséges a szkeget teljesen leereszteni, mert az elég sokat levesz a sebességből . Én félig leeresztve használom ha kell, ez az esetek többségében elegendő. Jobbára azért szkeg nélkül haladok, mert a hajó ekkor hozza valódi tulajdonságait, fordulékonyságát, sebességét. Lapáttal, némi csípőmozdulattal, nagyon könnyen irányítható. Csak erős oldalszélben, hullámzásban használom a szkeget.

Némileg az idők folyamán tunningoltam a kajakot. A beülő előtt a decken csak keresztirányú pántok voltak, én kiegészítettem gumi X-ekkel. Előre is került egy keresztirányú gumi, két műanyag gömbbel, hogy a lapát tollát, könnyen alá lehessen tolni. A raktérfedelek gumifedőit tartó kereteket is újraragasztottam FBS-el, és az alumínium szegecseket rozsdamentes acélcsavarokra cseréltem. Az enyém még elsőszériás Hunter, úgy tudom a későbbiekben már eleve így szerelték.

Hogy hová, és mire ajánlanám? Hát itthonra szinte bármely vízre, kivéve vadvíz:), Dunára,Tiszára, Rábára stb., tengerre, Balatonra. Kisebb folyókon is megállja a helyét fordulékonyságának köszönhetően.”

— Emdzsí —

Kape Hunter 510 fotógaléria